VÁLASSZ: 2007. március2007. április2007. május2007. június2007. július2007. augusztus2007. szeptember2007. október2007. november2007. december2008. január2008. február2008. március2008. április2008. május2008. június2008. július2008. augusztus2008. szeptember2008. október2008. november2008. december2009. január2009. február2009. március2009. április2009. május2009. június2009. július2009. augusztus2009. szeptember2009. október2009. november2009. december2010. január2010. február2010. március2010. április2010. május2010. június2010. július2010. augusztus - 2007. március2007. április2007. május2007. június2007. július2007. augusztus2007. szeptember2007. október2007. november2007. december2008. január2008. február2008. március2008. április2008. május2008. június2008. július2008. augusztus2008. szeptember2008. október2008. november2008. december2009. január2009. február2009. március2009. április2009. május2009. június2009. július2009. augusztus2009. szeptember2009. október2009. november2009. december2010. január2010. február2010. március2010. április2010. május2010. június2010. július2010. augusztus

HÚ, "AZANYJÁT"!!!

Barátaim! Ébresszetek fel a kábulatból! Személyesen láttam az istennőt, nekem is énekelt Barbra Streisand....Nem találok szavakat az élményre, életemben végig kísér ez az este, az bizonyos.

Képezlhetitek, miut éreztem, amikor másodszor is kimentem Bécsbe, az előző este a vihar miatt elmaradt koncert után, és ahogy kijöttünk az Opera garázsból, elkezdett szakadni az eső, pontban 5kor, és bemenekültünk gyorsan egy kávézóba, de még az áram is kimaradt a viharban, és azt gondoltam, ez már csak egy rossz álom lehet. Szerencsére végül ha borúsan is, de eső nélkül folytatódott az este, minden néző ott volt, mind a 20 ezer,senki nem kapott frászt az esetleges újabb vihartól, és mindenkinek osztottak esőkabátot. / magyar koncertszervezők fiugyelmébe ajánlom a gesztust../

Ott ültünk a nézőtéren, a Schönbrunni kastély parkjában, gigantikusan nagy, de elegánsan egyszerű színpad előtt, ahol néhány virágcsokron kívül csak a 80 tagú szimfónikus zenekar foglalt helyet, ami a koncerten úgy volt kihangosítva, hogy ilyet életemben nem hallottam még, minden húr percegését is hallani lehetett, minden hangszer kristálytisztán hallható volt, csoda az egész. Érezni lehetett a vibrálást, amikor a Funny girl nyitánya után a színpad közepén egy süllyesztőből felemelkedett a királynő, elegáns fekete ruhában, amit az estén háromszor váltott le más szabású, szintén fekete ruhakölteményre Mindenki egy emberként ugrott fel a helyéről, és állva ünnepeltük a dívák díváját. Mit momndhatnék az egészről, amikor érett korú férfiakat láttam könnyezni nem egyszer a koncert alatt, köztük voltam én is, mert megmagyarázhatatlan érzés személyesen látni és hallani azt, akiről évtizedek óta tudok, ismerem, minden filmje és dala a szívemben lüktet, aki az alapja a musicalnek , a filmnek, a színészetnek, mindennek számomra....És nem utolsósorban Ő SZTÁR,  ő az. Eszembe jutnak az itthoni szánalmas kis próbálkozások a sztárrá válásra, az 5 perces emberek tündöklései, akiket a sajtó már megjelenésük előtt sztárként aposztrofál, mindannyiunkra vonatkozik , és meg kell értenünk, a sztárság nem az, amit mi átélünk. Nem is lesz az, sosem. Méretei, intenzitása okán sem. Egy világ hever a sztár lábai előtt, és behódol a művészetének. Álmodozzunk csak tovább.......

Ja, még nem meséltem az éjjeli látogatómról. Tudjátok, ha a  reggelibe kell mennem, akkor bizony, ha játszom, rohanok haza, gyorsan elolvasom a másnapi adásmenetet, és máris izgulok, mert tudom, hogy ha azonnal elalszom, akkor is csak max. 5 óra marad a felkelésig. A hét elején is már háromnegyed 11 volt, mire lefeküdtem, és görcsösen vártam az álmot, amikor megszólalt a kaputelefon. Gondoltam egy részeg szórakozik , nem keltem fel, de csak nyomta tovább, ekkor kinéztem az erkélyről nem láttam senkit. Nyomta tovább. Gondoltam egy lakó elhagyta a kulcsát, és mvel rossz a telefon, nem érteni ha beszél bele valaki, csak úgy megynyomtam, és vissza feküdtem. Ekkor csengettek az ajtómon. A kukucskálón semmit nem láttam, mert sötétben állt a lépcsőházban. KIszóltam, hogy talán kapcsolja fel a villanyt. Egy elég csinos hölgy állt az ajtóm előtt, gondoltam , lehet, nem is egyedül van. és a barátja, majd jól benyomja az ajtót, ha kinyitom. A mai világban már semmin sem csodálkozom. Szóval azért kinyitottam az ajtót, mre a hölgy: " Bocsáss meg, nem vagyok őrült, de már régen szerettelek volna megismerni, és csak azt szeretném megkérdezni, hogy nem ihatnánk-e meg egy kávét valamikor?"

MIndez éjjel negyed 12-kor. Erre varrjatok gombot, annnyira meglepődtem, hogy csak hebegtem....happy End nincs, a hölgy eltűnt....

Indulok Szegedre ,.este már előadás. Pihenjetek, van még néhány óra  a vasárnapból.  Mindenkinek a legjobbakat kívánja  Bandi:))

Barbra, ezt nem teheted velem!

 2007, június 21. 22óra 55 perc.

Jézusom, hiszen én Pesten vagyok! Persze, hiszen most érkeztem meg. Emberi számítás szerint most éppen a ki tudja hanyadik ráadást kellene hallgatnom Barbra Streisandtól  Bécsben a Schönbrunni kastély parkjában. Hú, még kimondani is iszonyat. A koncert, amire hónapok óta készültem, elmaradt. És még nem 100%, hogy holnap megtartják-e pótlásként...

Emlékeztek augusztus 20-ára? Na, ezt most Bécsben egy kis busz ülésein éltük át barátaimmal. Felfoghatatlan, hogy egész nap 38 fokos kánikula, reggel indulás, kora délután kis séta a Shopping City Südben, és 4-kor vakítóan kék ég, és szikrázó napsütés kíséretében indulás Bécs belvárosa felé. Fél 5 után kicsit beborul majd szinte percről percre változik a helyzet, és mire a centrumba ér a kis buszunk, már tövestől kifordult fák szegezik az utat, órisái szélvihar, szakadó eső, szirénázó tüzoltóautók, és az egyre reménytelenebb helyzet. Egy étterembe húzódunk, ahol egyébként fenséges minden, eddig nem is tudtam mi az a császármorzsa, mert ez gyökeresen más, mit az itthoni, ezért a világ végére is elmennék, olyan... Szóval az osztrák rádió híreit figyelik a pincérek is, és forró dróton vagyok az éppen a koncert miatt Bécsben tartózkodó többi barátommal, és kiderül , ma biztosan elmarad a koncert, és miután hivatalos esőnap nincs, holnap reggel derül ki, hogy holnap este megtartják-e.. Ráadásul nekem holnap dolgom van, lehet, hogy olyan későn tudnék csak indulni, hogy oda sem érek. Nem tudom, mi  lesz!

Drukkoljatok! Egyébként ez már tényleg a klímaváltozás eredménye. Ne mondja nekem senki, hogy  pillanatok alatt ilyen szélsőséges és agresszív fordulat állhat be, és azt nem is mondtam, hogy fél óra alatt 38-ról 18 fokra csökkent a hőmérséklet. Elképesztő! Nme irigylem ezentúl sem a szabadtéri rendezvények szervezőit. Csak abban bízom, hogy nekünk Szegeden majd jó időnk lesz! Figyelem, minden Szegedit, és persze máshonnan érkezőket is várom a szegedi városháza udvarán, ahol 24 és 27. között az egyik kedvenc darabomat, Alfonso Paso: Mennyből a hulla! címú krimikomédiáját játszuk kiváló kollegáimmal. Ez a Vidám Színpad előadása, és ott vendégeskedünk. Szabadtér, úgyhogy majd elmormolom az esőúzó imákat:)

Na jó, lefekszem, hosszú volt ez a nap, és éjjel volt egy látogatóm is tegnap, ezt majd legközelebb mesélem el, vicces lesz, ígérem, vagyis inkább hihetetlen!

Barbra, ugye látlak még, legalább holnap várj meg!!!!

Sziasztok!

 

csókolom Bandi bácsi...

 Emlékeztek arra a reklámra, mai még a 80as években forgott, és egy nő lépdel lefelé a lépcsőházban, amikor egy kislány hangos csókolommal köszönt, erre a szóra körülötte összeomlik minden, képletesen összedől az egész ház. Vicces volt, bár akkor még nem gonsoltam, hogy minden csókolom után  én is szívesen dúcolnám alá a házat:) Nme mintha számítana, de én elhatároztam, hogy matuzsálemként sem hagyom bácsizni magam, a lelki kamaszkoromat igenis megőrzöm, úgyhogy kedves szülők, tanítsátok meg gyermkeiteknek, hogy nyugodtan tegezzenek bárhol, bármikor, ha meglátnak! Köszi!

Gondolom, jónéhányan frászt kaptatok a Best magazin címlapjától, ahol úgy nézek ki, mintha egy marslakót, akit frissen találtak a Pilisben, éppen kórházi vizsgálatra készítenék elő...Ez van, így kellett aludnom az alváscentrumban, legalább láthatjátok, mi minden vár arra, aki belevág saját alvászavarának megoldásába. Egyébként a doktornő kiértékelte az eredményket, másodpercre lebontva lehet minden mozgást, alváshelyzetet vizsgálni, lehet tudni, hogy álmodtam-e, és mikor milyen testhelytetet foglaltam el. Szerencsére nincs légzéskimaradásom, nem horkolok, viszont van egy rejtélyes lábmoizgásom, ami már mejdnem zavar, inkább csak gyanú, és okozhat problémát. gyógyszert nem kell szedni, de miután a stressz a legnagyobb gond, ezért meg kell tanulnom az autogén tréninget, ez valószínúleg segíthet. Ez egy technika az ellazulásra, stresszoldásra. Nekifogok, bár az agykontrollal azért, ha komoyan gyakorlom, ugyanazt a célet el tudom érni.

Ma találkoztam Csonka Andrással. Tényleg! Igaz. ő  már a harmadik, mivel egy paralimpikon asztaliteniszező srác, és egy tehetséges szlovákiai magyar énekes srác már tagja klubunknak, de ez a Kis Csonka  a legfiatalabb köztünk, Alsós még, és nagyon értelmes gyreek, músort is vezet a Minimaxon. Még érdekesebb, hogy a papája Csonka Endre. Ő szólított meg ma bevásárlás közben. Én is Endrének születtem, mint talán tudjátok, csak a Főiskolán változtattam meg, mert apu után szerencsétlen lett volna Ifj. Csonkaként kezdeni a pályát.

Gondoljatok rám holnap, mert elmászom fogorvoshoz. Szerintem azért egy kis luk valamelyik rágófogban csak lesz valahol. Fő az optimizmus:)

Hú, ez a hétvége elég húzós volt most lefekszem, de ígérem, nem kell rám egy hetet várni, kisdobos becsszóra:)

sziasztok!

felébredtem, sőt aludtam is!

 hahóó Mindenkinek!

Ti készültetek már az esti lefekvéshez 35 percen át? Valljátok be, nem! Ugyebár egyrészt már az álmosságtól dülöngélve az ébresztőórát is kábán beállítva tértek nyugovóra, vagy a szerelmetek szabadít meg nehézkesen ruháitoktól, az sem félóra, ami utána jön, az meg egyéni szabadfoglalkozás...:))

Na, szóval ez az eslő magyar magán alváscentrum roppant izgalmas egy hely. Egyrészt elképesztően nívós, finom annyagokkal és bútorokkal berendezett épület, másrészt az egész ceremónia nagyon izgalmas és olykor vicces. Erika nővér volt az őrzőangyalom, ő szerelte fel rám a sok méter drótot, különböző diódákkal, arcomon 4, fejemen is legalább annyi, orrromnál légzésérzékelő, szívemen is egy zsinór, sőt a alábaimon is, kezem kisujján külön érzékelő, szóval úgy néztem ki, mint Mikrobi garanciális javítás közben. Akármolyen hihetetlenül is hangzik, ez az egész egyáltalán nem zavart egy idő után, és ne higyjétek, hogy csak háton lehet így feküdni, Speciel én el sem tudnék úgy aludni, csak hason vagy oldalt.. Szóval Erika, több mint fél órán át szerelt engem, de miután még csak 10 óra múlt, gondoltam, nem fekszem le, mert túl korán volt, így kiültem a társalgóba kicsit tévézni, ahol egy másik úr is a drótjaival ült, ő a horkolásától és a légzéskimaradásától akar megszabadulni. Az éjszaka egyébként úgy telt, mint máskor 3-4szer felébredtem, Erika folxamatosan követte egy másik helyiségben a monitorokat, de az eredményről csak jövőn hét végén tudok beszámolni, mert a doktornő csütörtökön értékeli majd az egészet. Erika annyit azért elárult, hogy látszik a felületes alvás, és hogy megelepően sokat mozog a lábam is:)) na, tessék, én most már alvás közben is táncolni fogok?:)

Reggel még pihentebben ébredtem, mint máskot, ez szerintem a zseniális matracnak is köszönhető, úgyhogy sürgősen lecserélem az enyémet. Az ágyamtól búcsút veszek, úgyis rozoga, már jónéhányszor le is szakadt. Hogy mikor, azt a fantáziátokra bízom:)

zseniális az idő, megfoiadtam hogy msot már gyümölcsöket is sűrűbben eszem, mert egyik-másik szezonból is kikúszik, mire megkóstolom. Holnap megyek Keleti Andi szülinapjára, otthon lesz egy kis kerti sütögetés náluk. vasárnap fellépek az egészségligetben, gyertek, ha tudtok.

MIndenkinek a legjobbakat! Jövök, nyugi!!!