Csonka András blogja

2007-05-06 14:33:40

ANYU ! MIÉRT....???

Űjra és újra kérdezem....

 Hányszor,  de hányszor tettem fel ezt a kérdést tavaly január óta?  Válaszok után kutatok, amiket soha nem kaphatok már meg.

Borongós, nyirkos, szomorúan szürke minden ma. A kocsi ablakából látom, ahogy az utcákon ideiglenesen kitelepült virágárusok már előre dörzsölik tenyerüket, ma nagy bevétel lesz. Még az is virágot vesz, akinek szótár kell máskor, hogy egyáltalán értelmezni tudja, mit is jelent a szó, virág... Kisgyerekekek dugi zsebpénzükből apró ajándékot, szál virágot  vásárolnak, és  izzadó tenyerükben szorongatják, hogy átadahassák végre annak, akit a legjobban szeretnek, az édesanyjuknak...

Anyu! Nekem miért a  temetőbe kell ma mennem, hogy veled lehessek? Miért nem szoríthatlak magamhoz, mint annyiszor, kamaszos zavarral? Miért egy halom földrakásnál guggolva kell elmesélnem, mi nyomja  a lelkemet?  Ki az, aki választ ad, ki az aki bátorít, ki az aki hisz bennem, minden feltétel nélkül, ki az, akinek én vagyok a legfontosabb, ki az, aki ha törik, ha szakad, rohan, és vén felnőtt létemre is a kezemet fogja az ágyam szélén ülve, ha beteg vagyok? Ki az, akit állandóan szekálhatok, hogy még mindig nem tanult meg főzni, és ki az, aki ennek ellenére újra nekirugaszkodik, pedig tudja, hogy nem úgy megy, ahogy kéne? Ki az, aki a világon egyedüliként, a tapintásával., a simogatásával, a tekintetével megnyugvást ad nekem?Ki az, aki büszkén vagdossa ki a rólam szóló cikkeket, és zavartan mosolyog ha a közértben gratulálnak neki miattam? Ki az, aki megrázza a grabancomat, ha elkeseredem, ha mindent negatív színben látok, és abba akarok hagyni, ki az aki ilyenkor azt mondja: szedd össze magad és mindig csak pozitívan, tudod, akkor majd sikerül! Ki az, akit érdekel, mit csinálok, amikor éppen nem csinálok semmit? Ki az aki legszorosabb szövetségesem, a leghűségesebb barátom, titkaim tudója, a féltő , óvó őserő? Ki az, aki előtt bátran sírok, mert tudom, ő majd egyetlen gondolatával, kézszorításával vígaszt talál.

Ki volt az a marha, aki azt állította, hogy az idő majd gyógyírt ad a sebekre? Nem él az anyám, és soha nem látom  már őt,. ebbe kéne belenyugodnom?

Szeressétek nagyon az anyukátokat, mindig , minden körülmények között,és addig amíg veletek van, mindent, de mindent adjatok meg nekik  lelkileg, érzelmileg, így is csak a töredékét sikerül törleszteni annak, amit kaptatok.

Nekem marad egy szál gyertya, és ennek fényénél persze borongósabb a hangulatom, és felkavar minden, ami már nincs, de majd erőre kapok, ha érzem, hogy ez még fontos, és ez még kell.  Kapaszkodom majd, mert vannak kezek, amik felém nyúlnak, a család, a barátaim, és remélem Ti is.....


Írta: csonka.andras
Hozzászólások: 30
Címkék:
Értékelés: 4.99

Értékeld mennyire tetszett ez a bejegyzés:

Eddigi 30 hozzászólás

Émi
Hát nem hiszem, hogy segítek vele, de az én segítő kezemre mindig számíthatsz, bár nem hiszem, hogy pont erre van ezekben a nehéz pillanatokban szükséged! Amúgy tudom, hogy Anya csak egy van, és a Tiéd soha nem tér már vissza, de az élet rendje szerint az általad leírt képességeket a Te társad fogja biztosítani, és bízom benne, sőt tudom, hogy előbb vagy utóbb meg fogod találni, elhiheted, soha nem hazudok! A szívedben, lelkedben ő most is él, vigyáz rád, megóv minden bajtól. Valamiért így történt, hogy viszonylag fiatalon vesztetted el. Annyira nehéz ilyenkor értelmes dolgokat mondani. Nekem még soha sem kellett (hála Istennek) közeli hozzátartozót eltemetnem, bele sem merek gondolni mi lesz, mikor hetekig sirattama szomszédom, meg a macskámat is, mikor elütötték... De legyünk pozitívak... küldök egy hatalmas virtuális-baráti-ölelést Neked! Hátha segít! Sajnos világhálón keresztül csak ennyi telik :(
Minden szépet és jót kívánok, megérdemled!
Szeretettel: Noémi
2008-04-29 17:18:05

Annamária

Kedves András!

Nagyon szívbe markoló az írásod. Nagy tisztelőd vagyok , s kérlek engedd meg, hogy tegezzelek.Így könnyebb fogalmazni, habár nem akarom a szót csépelni.
Tényleg nagyon elgondolkodtató, hogy az ember akkor értékel mindent amikor már elvesztette... visszafordíthahatlanul.

Legyen ez üzenet mindenkinek, amit leírtál: addig szeressük, addig simogassuk édesanyánk áldott kezét amig itt van velünk.

Én is ezt teszem, s hálát adok a sorsnak, hogy megtehetem.

További sok sikert kívánok, s remélem egyszer majd rálelsz valakire aki ha fáj a lelked, gyógyírt tud majd nyújtani.

Annamari
2007-05-11 22:02:26

July11
Kedves András!

Nagyon szomorú, de egyben nagyon szép is, amit írtál! Ahogy többen, én is könnyes szemmel olvastam az írásod! Az idő valóban nem mindig gyógyítja be a sebeket, talán enyhít majd a fájdalmadon. Természetesen Édesanyádat senki sem pótolhatja, de a családod, barátaid, ismerőseid, rajongóid szeretete talán enyhít valamelyest a fájdalmadon, melyet Édesanyád hiánya miatt érzel. Hiszem, hogy szeretteink, akik eltávoznak tőlünk, velünk maradnak, az emlékeinkben, gondolatainkban, tetteinkben… Édesanyád Veled van most is, és fentről vigyáz Rád! Ha úgy érzed, hogy szükséged van rá, vonulj el a világ elől, hunyd le a szemed és emlékezz Rá, a közös szép emlékekre, melyeket soha senki nem vehet el Tőled!
Maradj meg mindig ilyen nagyszerű, őszinte, tiszta szívű embernek!
A továbbiakban is nagyon sok sikert és boldogságot kívánok Neked az élet minden területén!
Puszi, Nóri

2007-05-11 16:40:05

Zsu
Kedves Bandi!

Szívbemarkoló minden sorod, amit írtál! Tökéletesen
megértelek, én is elvesztettem Anyukámat, sajnos
lassan már két éve! Minden gondolatod átérzem,
még mindíg nem dolgoztam fel.... Amíg élek, nem
is fogom!Tudod, nekem sem volt időm elköszönni
Tőle, és Ő sem tudta, hogy elmegy....
Hatalmas az űr azóta, minden átértékelődött..
Van akinél működik " az idő begyógyítja"..., hát
nálam sem megy! Sokan szeretnek Téged, most
amikor baj volt, igaz barátokra találtál, sokan mel-
letted álltak, nem hagytak magadra! Sikeres vagy,
népszerű! Ezek nagyon erős kapaszkodók !
Biztosan nem örülnek Anyukáink,hogy szenvedni
látnak... Mert én hiszem,hogy látnak..... És igenis
törődnek velünk!Bennünk tovább élnek, hiszen csak az hal meg, akit elfelejtenek!
Maradj meg ilyen őszinte, érzőszívű embernek!
Kívánok pályád során, és magánéletedben is továb-
bi pozitívumokat!
Szeretettel: Zsu
2007-05-11 10:04:13

Mónika
Kedves András!

Ennél szebb, sorokat sosem olvastam.Ngyon sajnálom, hogy Édesanyád valóságos személye nélkül kellett megélned a vasárnapot.
Kérlek, azért annyira nagyon ne kesered el!Szükségünk van rád....!Ugye érted!
Sajnos van egy olyan idézet, amit valahogy igyekeznünk kell elfogadni bár nagyon nehéz:

"Mindennek rendelt ideje van és ideje van az ég alatt minden akaratnak.
2. Ideje van a születésnek és ideje a meghalásnak; ideje az ültetésnek, ideje annak kiszaggatásának, a mi ültettetett.
3. Ideje van a megölésnek és ideje a meggyógyításnak; ideje a rontásnak és ideje az építésnek.
4. Ideje van a sírásnak és ideje a nevetésnek; ideje a jajgatásnak és ideje a szökdelésnek.
5. Ideje van a kövek elhányásának és ideje a kövek egybegyűjtésének; ideje az ölelgetésnek és ideje az ölelgetéstől való eltávozásnak.
6. Ideje van a keresésnek és ideje a vesztésnek; ideje a megőrzésnek és ideje az eldobásnak.
7. Ideje van a szakgatásnak és ideje a megvarrásnak; ideje a hallgatásnak és ideje a szólásnak.
8. Ideje van a szeretésnek és ideje a gyűlölésnek ideje a hadakozásnak és ideje a békességnek. "

Tudod,édesanyámat is megcsapta a halál szele daganat formájában, melyből gyógyulgat.éS azt kell hogy mondjam, nem tudnám elviselni, ha kínok közepedte kellene itt hagynia a földet.Nem szeretném szenvedni látni, szoktunk is eről beszélgetni, ha választhatna az ember, akkor a békés elalvást választaná. Remélem megóvja az ég a fájdalmaktol, ha eljön az ideje.


Képzeld, úgy sajnálom, hogy nem találkozhattunk a Rock bulin a VOK-ban. Sajnos skarlátosak voltak a gyerekek.Így nem akartalak megközelíteni.De az összesítést megnéztem ám!
Ügyesek voltatok!Nem rég írtam neked privi levelet, de sajna nem kaptam választ.

Szeretettel:Mónika
2007-05-10 14:12:27

Birka22
Szia!
Különleges kapcsolat a tiétek, és szándékosan írtam jelen időben. Most, ahogy írom ezeket a sorokat, küszködöm a sírással, s csak remélem, egyszer majd az én lányaim is így fognak gondolni rám. Én tavaly, hosszú betegség után vesztettem a nagymamám, de még ma is előfordul, hogy felhívnám, ha bajom van. s akkor eszembe jut, nincs már. A fájdalom soha nem múlik, csak enyhül majd, beletörődéssé, megszokássá válik. De ő ott van Veled, még ha nem is érzed a simogatását, nem hallod a hangját. Ott van a szavaidban, a tetteidben, az érzéseidben, a gondolataidban. Eszedbe jut, mit mondana, mit tenne, s ekkor talán magadban felrémlik az arca, a hangja csengése. Gondolj arra, ahol most van (bárhol is legyen), ott már nem fájhat neki semmi. Hacsak az nem, hogy az ő drága kisfiát ilyen szomorúnak látja, és hogy miatta szomorkodik. Ezt biztosan nem akarná. Vannak dolgok, amik a halállal nem érnek véget, én ebben hiszek. A szeretet ilyen. Ha szomorú vagy húnyd le a szemed, képzeld magad elé az arcát, és érezni fogod a szeretetét. Mert ott ÉL. BENNED...
2007-05-10 12:05:21

babi
Nagyon sok ilyen gyermek kellene hogy legyen köztünk,mint András. Gyerekek! Tanuljatok ezekből a szavakból.
2007-05-09 17:11:24

Ánemóni
"Mit szívem eddig félve sejtett,
előttem áll a nagy titok:
Hogy csak az halt meg,ami nem lett,
s az él örökké,ami volt.
S nem tudom,mi fáj majd jobban
mi itt örökre elveszett,
vagy ami él a múltban,s onnan
kivenni többé nem lehet?!
(Vajda János)
2007-05-09 14:56:02

Kati néni
Kedves Andriska! Kedvencem!
Együttérzek, mert én is ilyen rendkívülien szerettem Édesanyámat és elvesztésekor én is egy kicsit meghaltam. Ma már én is édesanya lennék, ha lenne gyermekem de a sors ebben is kegyetlen volt velem. Teljesen egyedül kell élnem, nagy magányban és hiányolva, hogy senki sem törődik velem.
Jó volt elolvasnom "megemlékezését".
Szerintem a mostani fiatalok nem eléggé értékelik az Édesanyák gondoskodását.
Szerettem volna ha ilyen fiam lett volna mint Ön.
Most is boldogan megismerném személyesen és nem csak szinpadról, TV-ből. Tevékenységéhez és tehetségéhez gratulálok és fogadja ezt tőlem anyai símogatásnak. Kívánok további sok sikert!!!
2007-05-09 14:47:57

B
Szívbemarkoló amit írtál Bandi...
De mindig vannak és lesznek akik melletted lesznek, akkor is, ha Őt már nem lehet pótolni!
2007-05-09 11:24:42

kisrimoka
Szia!
Talán úgy lehet egy ilyen időszakot átvészelni ha megprobálunk úgy élni ahogy ő szeretne minket látni ami elég nehéz bármelyik szülő elvesztése esetén, mert újra és újra előtör a hiánya különböző élethelyzetekben amikor csak aző véleményük fontos és enélkül kell továb lépnünk.
2007-05-09 08:41:49

Odry
Kedves Andris!

Bár előttem már leírták sokan, azért még én is írok.
Engem is megsirattál őszinte szavaiddal.
Hála az égnek, én még magamhoz szoríthatom az anyukámat, és meg is teszem minden este, mert nagyon sokszor jut eszembe, hogy milyen nagyon rossz is lenne nélküle.
Tudom, ilyenkor a szavak mit sem segítenek, de kívánok nekeked sok nyugodt percet, és békét a lelkednek.
Én hiszem, hogy aki már nincs is közöttünk, ha becsukjuk a szemünk, és rá gondolunk, ott van velünk, és senki nem veheti el!
2007-05-09 08:39:09

Heni
čau Bandika! nagyon szomorú amit írtál, és egyben szép is! 1ut érzek Veled, puszi, Heni
2007-05-08 16:26:40

bodzso
Bandika!

Hidd el nekem az idő nagy Úr minden sebet begyógyít, de feledni nem tudod.
Én már 21 éve viszem anyunak az anyák napi virágot a temetőbe, és még mindég olyan elevenen él bennem, a féltő gondoskodása, szeretete, a gyermekeiért való aggódás.
A Te lelked is meg fog gyógyulni, de feledni soha-soha nem fog.

bodzso-béka
2007-05-08 16:25:02

aranyangyal
Kedves András!

Legutolsó bejegyzésedet olvasva vált világossá számomra, mi az,ami 16 éve hiányzik az életemből, mert ötévesen elvesztettem azt a csodát, akit úgy hívtak anyu. (5 éves voltam akkor.. és már apukám sincs velem 7 éve) Köszönöm Neked, és kívánok sikert, erőt, egészséget, kitartást, nyugodt pillanatokat, éjszakákat, szép álmokat:) angyalka
2007-05-08 15:26:57

bea
mizu? itt mit kell csinálni?
2007-05-08 14:33:44

Zita régi ismerősöd
Szia Bandi!

Amikor olvastam a soraidat elsírtam magam. Nekem édesanyám szerencsére él, nekem édesapám elvesztése volt nagyon fájó.
13 éve volt, semmilyen idő nem múlasztja a sebeket, még ma is sírok, ha beszélnem kell róla.
Tudod, leveleztünk, de akkor a levélben nem akartam megírni anno, hogy mi történt apukámmal, mert téged sem akartalak elkeseríteni vele.
Szeretünk téged, édesanyádat pótolni senki sem tudja, de a barátaid, rajongóid szeretete biztos sokat enyhít fájdalmadon.
Néztelek tegnap totál véletlenül a Mónika Showban. Annyira aranyos voltál, jó volt látni, hogy mennyire olyan maradtál, mint amikor még kézzel írtad a leveleket nekem, amikor még nem voltál ilyen ismert.:)

Én midig figyelni fogom a pályádat, életedet. Jó, hogy számomra te több vagy, mint Csonka Bandi a tévéből, a sztár. Az a sok dedikált fotó, amit őrzök, amiket minden leveledhez küldtél anno, nekem csodás emlék.
Persze ma már ez nem várható el tőled, hisz sok elfoglaltságod van, és hála Istennek foglalkoztatva vagy egy ország kedvence lettél.
Puszi neked és Vandának! Remélem idén is összefutunk valahol!
Régi barátod: Zita
2007-05-08 13:42:37

Edit
Szia Bandi!
Ez az írás az, amelyik eddig legközelebb volt a gondolataimhoz. Én ezt eddig nem tudtam ilyen jól leírni.
Én is a temetőbe viszem a virágot már 9 éve. Nem múlt el a fájdalom, minden nap gondolok rá, és úgy érzem ezzel itt tartom magamnál. Álmomban megbeszélem vele gondjaimat, örömeimet. A szeretet megőrzi emlékét."E"
2007-05-07 22:06:20

Orsi
Kedves Bandi!

Nehéz ilyenkor szavakat találni...engem édesapám hagyott itt hirtelen 3 éve.:(Még mindig iszonyú nehéz beszlni is róla!:(
Ezért inkább egy verset küldök Neked,szerintem nagyon szép!

Puszi,Orsi

Anyák napjára

Sebesen suhanó sólyom, szárnya alatt a széllel
suhan úgy tova a tájon, mint ahogy múlnak az évek.
Emlékek, tétova percek, tűnnek el nyomtalanul,
visszaidézni a szépet, próbálom hasztalanul.

Egyetlen kép ami tiszta, mióta emlékezem,
anyu, hogy fölém hajolva megfogja a két kezem.
Szemében szeretet csillog, az arcán büszke öröm,
hogy ő lett az anyám - a sorsnak - ezerszer megköszönöm!

2007-05-07 19:42:00

Beus
Kedves BAndi, teljesen átérzem, amit írtál, nagyon megríkattál. Nekem tíz éve nincs anyu, pedig még mindig csak ötvenöt éves volna :-( Örökké fájni fog.

Picit talán kárpótolhat hogy ennyien szeretünk Téged... Vigyázz magadra nagyon.

Beus
2007-05-07 19:39:15

Saci
Kedves András!

Átérzem a fájdalmadat. Sajnos én is elveszítettem az édesapámat, lassan 9 éve, hogy ez megtörtént velem. Mégis nagyon fáj! Nap nem múlik el, hogy ne gondolnék rá. Az idő nem mulasztja el a fájdalmat, csak egy picit enyhíti. Sajnos tudomásul kell vennünk az elmúlást. Bármennyire is fáj. Nagyon szép dolgokat fogalmaztál meg, már ebből is látszik édesanyád nem hiába élt és nevelt Téged!
A további életed során, rengeteg boldogságot kívánok Neked!
2007-05-07 18:48:18

Márti
Szia András!
Megértem a fájdalmad,mert én is elveszítettem édesapámat, csak én 2 éves koromban,ezért sajnos nincs is emlékem róla. Sokszor eszembe jutott, hogy akit ismerünk, az elvesztése nagyobb fájdalommal jár.
Üdvözlettel: Márti
2007-05-07 14:23:33

xava
Szia András!
"Ki volt az a marha, aki azt állította, hogy az idő majd gyógyírt ad a sebekre?"
Én azt gondolom, ha valakit nagyon szeretünk, és elmegy, akkor örökké fájni fog a hiánya.
Nekem 6 éve halt meg az édesapám, de nincs nap, hogy ne gondolnék rá...
6 év... Akár sok idő is lehetne, és annyi igaz, hogy a torok- és gyomorszorító fájdalom enyhül, de el nem múlik soha.
Vannak helyzetek, amikor hiába minden vigasztaló szó... Talán annyit tudnék mondani, András, őrizd meg édesanyád emlékét, az apró, közös titkos pillanatokat, mert így a szívedben, lelkedben tovább él.

2007-05-07 12:15:48

Gyöngyi
"Ha a vonatok indulnak,
ha a jó napok elmúlnak,
rideg helyeken száguldva, ájultan -
akárhova visz, lesz új nap,
a Gonosz oda már nem nyúlhat.
A szív egy gyertya, mit elfújnak,
de meggyullad."
(Pajor Tamás)

Én sajnos nem tudok olyan szépeket mondani, mint a többiek, de valahogy úgy éreztem, ez a dalszövegrészlet ideillik... Hát... Tudtam vele segíteni valamit?
2007-05-07 11:52:24

Szilvi a fórumról
Szia Bandi!

Sajnos ez az élet rendje, hogy elveszítünk számunkra nagyon fontos embereket, csak az nem mindegy, hogy mikor! Sokszor úgy érezzük, hogy ép ésszel nem lehet kibírni, de el kell fogadnunk a tényt.:(
Az én keresztanyám a saját lányához ment ki anyák napján a temetőbe...24 éves volt
2007-05-07 10:44:21

    1 2    Következő 25 »

Név:
E-mail cím:
Két szám összege: tizenhárom meg egy =
HOZZÁSZÓLÁS:
Blog leírása

Csonka András ezentúl a StoryOnline olvasóival osztja meg örömeit, bánatait, és mindazt, ami a mindennapokban foglalkoztatja.

Magamról

Üzenőfal

2012-05-14 10:52:22
Juli:
Kedves András!
Tetszett a Szili Nóra beszélgetős műsora ! Jó volt téged újra látni hallani a Tv-ben is! A magánéletedben és az élet minden területén, LEGYÉL MINDIG BOLDOG és NAGYON SOK SIKERT kívánok továbbra is Neked!
Szeretettel: Juli :)

2012-04-10 11:22:24
Juli:
Kedves András! :)
Fantasztikus volt...
B.Tóth László Poptarisznya műsora pénteken! A beszélgetés és a dalok, nagyon jók voltak!!!! Többször kéne ilyen műsort csinálni! Köszönjük! Gratulálok! Szeretettel: Juli:)

2012-04-09 12:53:08
Marcsi:
Drága Bandi!Nagyon jól éreztem magam a tegnapi előadáson!Nagyon jó volt,jókat nevettünk,jót szórakoztunk!És ez nekem nagyon felejthetetlen húsvét volt! Köszönöm szépen Neked is és Juliéknak is,hogy ilyen széppé varázsoltátok nekem a húsvétot!Nagyon sok puszit küldök Neked!!!!!És már nagyon várom a következő találkozást!!!! :) Puszi!

2012-03-17 07:07:17
Juli:
Szia András!!
Mikor jelentkezel???
2011.novemberben írtál a blogodban utoljára!!!! :( Szép tavaszi napokat kívánok Neked! Szeretettel: Juli :)

2012-03-15 08:10:41
Marcsi:
Szia Bandi! :) Sajnos nem tudunk elmenni a Színházak éjszakájára,mert anyu nem tudja azt is meg a Csókos asszonyt is kifizetni,és azt mondta,hogy választanom kell.Ami nehéz volt,de arra a döntésre jutottam,hogy akkor inkább a Csókos Asszonyt választom.Nagyon örültem volna,ha mind kettő sikerül,de nem baj,ott van még az Abigél musical,a Broadway Fesztivál,meg sok más,na és az új szereped,anyut rá veszem,hogy majd valamikor menjünk el arra is.És juhéééééééj mindjárt Április,és találkozunk :))) Addig is millió puszi!!!!! :)

2012-01-29 14:21:51
Juli:
András!!!
Gratulálok a tegnap esti Csókos Asszony előadáshoz!!!!!!!
Fantasztikus élményt nyújtottatok, a közönség végigtapsolta az egész előadást!
Hatalmas siker volt!!!!! Köszönjük!!!!!:)

2012-01-03 21:03:10
Lina:
Szia Bandi.Nagyon jó lenne ha benéznél az iwiwre,régen jártál ott . Köszi és B.Ú.É.K.

2011-12-19 13:17:39
Marcsi:
Szia Bandi!Tegnap nagyon aranyos voltál az X Faktorban!Sajnálom,hogy meg betegettél.Gyógyulj meg minél hamarabb,mert tudod mi számítunk rád és nagyon szeretünk!!!Ja és képzeld anyuval meg lett beszélve,hogy megyünk az Abigél Musical-re és a Csókos asszonyra,csak még nem tudjuk mikor.Millió puszi neked!!!Sok Szeretettel:Marcsi :)

2011-12-12 09:09:35
Juli:
Szia ANDRÁS! :)
Öröm volt Téged látni a Duna Tv ben is Tegnap este 19-kor az Önök kértékben. Tetszett a beszélgetés és jó volt a műsor! További szép napokat kívánok Neked! :) Szeretettel: Juli

2011-11-30 19:52:24
Marcsi:
Névnapodra mondok száz jó kívánságot,
legyen ez a napod szép, boldog és áldott!
Kedves képed a szívemben ragyog,
névnapodon veled együtt én is boldog vagyok.

2011-11-30 11:54:56
Juli:
Kedves ANDRÁS !!!!! :)
Az Imádok Férjhez Menni előadás Fantasztikus volt!! Felejthetetlen élmény...
Az előadáson nagyon sokat nevettem...
Nagyon jó volt!!!
Nagyon szépen köszönjük Neked a tegnap estét!!
További sok sikert kívánok Neked!!! Szeretettel: Juli :)

2011-11-10 09:17:48
Juli:
Szia András!
Jó volt ott lenni a Vigyázó Sándor Művelődési házban az Álarc nélkül-beszélgető estén! Még ilyen élő beszélgetős műsoron nem voltam, csak tv-ben láttam! Érdekes volt, volt szomorú és nagyon vidám téma! A videó összeállítás és a dalok is nagyon jók voltak ! Örülök ,hogy ott lehettem! András Köszönjük Neked !!!

2011-11-09 19:29:37
Marcsi:
Szia Bandi!A tegnapi este csodálatos volt!!!!!!Én nem is tudom elmondani,hogy mennyire,de mennyire jó volt! :) A legjobban akkor nevettem amikor verted a színpadot és mondtál valamit,azt nem értettem mit,de nagyon vicces volt :))) Azon azt hittem hogy nekem végem :D Aztán mikor a végén elkezdtetek egy kicsit táncolni a Faragó Andrással,az is nagyon tetszett.De meg mondom őszintén,hogy nekem minden tetszett,és annyira viccesek voltatok!Voltak benne szomorú pillanatok,vidámak,és minden féle!A végén meg jöttél ki felé és megkérdezted,hogy ,,Na mizu?"Nagyon aranyos voltál,és nagyon köszönöm ezt a nagy élményt neked!!!!!!Mikor jöttünk haza,már kicsit szomorú voltam,mert olyan hamar eltelt ez az este :( és mindig arra gondolok,hogy lehet,hogy már nem találkozunk többet,meg hogy nem fogunk többet elmenni,mert anyut nagyon nehéz rá venni! :( De remélem,sőt nagyon bízok benne,hogy lesz legközelebb,és az a legközelebb hamarosan itt lesz! :) Nagyon szeretünk téged!!!!Sok-sok puszi!!!És vigyázz magadra!!!!Még egyszer,köszönök mindent!!!! :)

2011-05-26 08:09:37
Kedina:
Kedves András,
Itt pityergek, az Anyu, Csillagom írásodon..nagyon szép!Két pici gyermek anyukája vagyok, ha nem értük akkor azon rettegek, h nagyon sokáig szerethessem őket, semmi másra nem vágyom.Példa értéküek az érzéseid!Csatlakozom hozzád a gyűrűs dologban!Írj, ha van valami konkrét dolog amiben segíthetek!a legjobbakat kívánom!: Edina

2011-05-10 10:03:55
kis kató:
- siker koronázza meg ezt a nemes gondolatot, s legyen valós az elképzelés-
- csak addig éreztem magam fontosnak, amig élt édesanyám-
-az ő szeretete minden nehézségen átsegített, vele mindig mindent meg tudtam beszélni, mindig mindent meg tudtam oldalni-
- vádolom magam, hogy nem adtam tudtára elégszer és eléggé, hogy nagyon szeretem, hogy ő a barátom, a testvérem a mentorom az édesanyám, a mindenem-
- most amikor minden nap a fényképére nézve elmondom magamban, hogy imádom, már késő-
- büntudatom van azért is, mert én nem voltam vele annyit, mint amennyit kellett volna, pedig ő nekem szentelte az életét-
- miért volt fontos dolgozni akkor is, amikor ő már beteg voltmiért nem éreztem meg, hogy már kevés ideje van itt a földön, miért nem voltam mellette mindig a betegségében-
- amikor elment, elmultam gyerek lenni, aki szeretett önzetlenül, önfeláldozóan, igazán és feledhetetlenül, nincs többé, s én kevesebb lettem, sokkal kevesebb nélküle-
- szerettelek és szeretlek-

2011-04-22 19:52:06
Juli:
Kedves András!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok Neked! Szeretettel:Juli :)

2011-04-13 14:46:45
Péter:
Segítség!

Nem találom a videoklippjét annak a Megatánc fellépésednek, amikor Keleti Andreával táncolsz egy jó latinos salsára. Arra emlékszem, hogy Medvetzky volt az egyik zsûritag..
Szeretném újra megnézni és az is érdekelne, hogy pontosan milyen zenére táncoltatok.

Köszi elöre a segítséget....
Péter

2011-04-01 17:49:23
Lina:
ivane ,Figyelmesebben olvasd el a cikket,mert Csonka András azt nyilatkozta:Ha akarna családot nincs elkésve.
Én nagyon szurkolok neki,hogy teljesüljön az álma és édesapa legyen.Jó apa lenne, megérdemelne egy gyereket!Jól teszi,hogy a magánéletét megtartja magának!

2011-03-28 17:41:11
ivane:
Helló!
Most nemrég olvastam,hogy gyereket szeretnél az életedben.Ember !! hiányoztál a biológia órán az iskolában ??Gyereke csak hetero sexuális embereknek lehat !A homosexuális világ legnagyobb csapása az ha odáig jutnak ,hogy egy ártatlan gyereketvegyenek(lásd Elton JOhn

2011-03-26 15:04:00
Varga Judit:
Szeretnék privát üzenetet eljuttatni Csonka Andrásnak a 03 25-i Reflektor riporttal kapcsolatban.Köszönöm,V.Judit

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:
E-mail:
Két szám összege: 9 meg 2 =:
HOZZÁSZÓLÁS:

© Storyonline 2007