Csonka András blogja

2008-01-24 14:07:23

ANYU, UGYE HALLASZ...?

Tudom a választ....

 Ma 2 éve halt meg az anyukám.

Nem, ez így nem igaz, és soha nem lesz az. Ma 2 éve nem halt meg az anyu, ha nem hinném minden pillanatban azt, hogy lát és figyel, szeret és segít, akkor  nem csinálnám már  ezt az egészet....

Sokszor eszembe jut, vajon mit szólna bizonyos lépéseimhez, döntéseimhez. Kimondhatatlanul hiányzik a határozottsága, az, hogy tudtam, bármikor és bármiben kérdeztem, kértem, a jó választ, a jó lépést tudta. Bizonytalan vagyok és sokszor bénán döntésképtelen, ugyanakkor azt érzem, már nincs bennem az a fajta elszánt érzés, amivel törleszteni akartam minden tettemmel abból az ezer tengernyi jóból, amit adott nekem. Már senki nem tud igazán fájdalmat okozni sem, mert azzal csak engem bánthat, és nem kell arra gondolnom, hogy anyámnak minden ezerszeresen fájhat. Bár ez tényleg csak zárójeles mondat, mert ahogy tőle örököltem, úgy alkalmazkodtam a világhoz, az emberekhez, és ahogy tőle láttam, hogy génjeiben hordozza a szerethetőséget, úgy könnyebbültem meg, amikor azt éreztem, hogy én is kellek a világnak. Őt az Isten is úgy szerette, ahogy megérdemelte. Úgy szólította magához, hogy egyetlen pillanatig sem szenvedett. Ami pedig félelmetes, és gyönyörű, hogy mindez úgy kellett, hogy megtörténjen, hogy én sem láttam Őt egy pillanatig sem tehetetlenül, úgy halt meg, hogy ne tudjak hozzá futni. 2 évvel ezelőtt úgy alakult, hogy egyedül keltem útra Dubaiba. Az utazást különböző okokból kétszer elhalasztottam, míg végül január 23.án elrepültem. Esti órákban értem Dubaiba, de a bőröndöm nem érkezett meg. Ezért másnap reggel elmentem egy ottani áruházba, hogy néhány homit vegyek magamnak, az elveszett bőrönd pótlására. Ott kaptam az smst az unokabátyámtól, hogy baj van, bár akkor még csak az derült ki a betűkből, hogy szívinfarktus, de Ő még él. Elsötétült minden, onnatól kezdve egy őrült kábulat volt az egész kintlétem, Visszarohantam a szállodába, és azonnal a legközelebbi repülőjáratra foglaltam helyet, szerencsére Varsón keresztül volt egy gép, éjszakai indulással. Még telefonáltam haza a nővéremnek és egy két barátnak, és ordítottam a tehetetlenségtől, amiért ott kell várakoznom egy szállodai szobába zárva a repülőgép indulására várva még egy fél napot, miközben az anyámról nem tudok semmit. Annyira féltem, hogy inkább kikapcsoltam a telefont, rettegtem, hogy megcsörren, és valaki csak annyit mond majd, hogy Ő nincs többé. Imádkoztam órákig, nem tudtam elképzelni, hogy Isten büntethet annyira, hogy Őt elveszi tőlem. A hazaút maga volt a rémálom, és végül 25.én reggel megérkeztem. Egy kedves ismerősöm várt a repülőgép kijáratánál, aki  a Malévnál dolgozik, és nem is mertem tőle kérdezni semmit, Ő is kicsit szűkszavú volt, és azt mondta, hogy menjünk egy váróterembe, ott vannak néhányan, akik engem várnak. Tudat alatt éreztem, hogy ez talán a legrosszabbat jelenti, hiszen miért nem pattanunk együtt egy autóba, és rohanunk a kórházba..?  Azt a pillanatot, amikor beléptem a terembe, soha nem fogom elfelejteni, örökre belém égett. A nővérem állt legelől, és a nyakamba borult zokogva, csak annyit bírt mondnai, hogy anyu előző este elment. Ott volt az unokahúgom, és 4 nagyon közeli jó barátom. Igen, ott összeomlott minden, és az utána következő napok és hetek meggyőztek arról, hogy a világon a legfantasztikusabb emberek körülöttem vannak, akik összezárt tenyérrel emeltek a magasba, óvtak és figyeltek minden lépésemre.

2 év alatt annyi minden történt, és sokáig nem tudtam, nem mertem vele  beszélgetni így egyoldalúan, féltem a képeitől, a videofelvételeket is csak egy év elteltével mertem elővenni, mert minden felzaklatott. Meg kellett értenem, hogy nem lehetek annyira önző, hogy a fájdalmammal éljek, Ő megérdemelt egy ilyen búcsút, ha nem is 63 évesen, de ennél szebb véget senki nem kívánhat magának. És ma már hálát adok Istennek és Neki, hogy bennem csak a fiatalos, gyönyörű nő, a felejthetetlen  és pótolhatatlan anya és ember képe marad örökre, és nem kell látnom Őt elfonnyadni, lebetegedni, megöregedni. Bár már más dimenzióban figyel, de Neki ajánlom minden sikeremet, akár a Szombat esti lázra, akár bármelyik színházi bemutatómra, akár a magánéletem boldog pillanataira gondolok..

2 év telt el. Utálom a múlt időt. A jelennek élek, és a jelenben is itt van Velem, a jövőmnek is tanúja lesz.

A sírkövére csak egyetlen mondatot írattam : " Együtt Veled  örökre, és még azon is túl......."

Írta: csonka.andras
Hozzászólások: 20
Címkék:
Értékelés: 5.00

Értékeld mennyire tetszett ez a bejegyzés:

Eddigi 20 hozzászólás

vica
te drága kincs!
2009-05-03 00:45:46

Forró Mária
Kedves Bandi!!!
Az édesanyád mindig veled marad, amíg világ a világ...Csak a test szűnik meg létezni...a lélek örök!!!:-)))Puszi Marcsi
2008-11-28 09:24:28

ERIKA
KEDES ANDRÁS! CSAK VÉLETLENŰL TÉVEDTEM ERRE AZ OLDALRA, PONT ANYÁK NAPJÁN. VÉGIG SÍRTAM ÉS ÁTÉREZTEM A FÁJDALMADAT. NAGYON MEGHATÓ ÉS IGAZ. KÍVÁNOK NEKED ERŐT ÉS EGÉSZSÉGET A MAGÁNÉLETEDHEZ ÉS A PÁLYÁDHOZ EGYARÁNT. EGÉSZEN BIZTOS VAGYOK BENNE, HOGY FENTRŐL VIGYÁZNAK RÁD A SZÜLEID ÉS A SZERETTEID. ÜDVÖZLETTEL ÉS SZERETETTEL ERIKA
2008-05-04 10:02:23

Émi
Hát, Pici...
Erre nem nagyon lehet semmit mondani(már ami értelmesen szólna). Az már egy nagyon jó jel, hogy ki tudod adni magadból a fájdalmadat, és nem egyedül tipródsz. Nagyon szép ez a végszó, ami a sírkőre került. Tömör, de minden benne van a közös múltatok, a jelen fájdalma, és a jövő! Tennék egy javaslatot, most volt apák napja, az anyák napja pedig hamarosan itt van. Ebből az alkalomból mesélj nekünk a szüleidről. Ahogy csak Te ismerhetted őket, például Édesapádról is csak a nevét lehet tudni. Milyenek is voltak ők gyerekszemmel, kamaszként, felnőttként látva. Vagy arról, hogy kik voltak, milyen céljaik voltak az életben, hogyan ismerkedtek meg, meddig voltak házasok, mikor születtek... most ilyen iránypontok jutottak eszembe, de szerintem jó lenne, ha kicsit őket is megismerhetnénk, Te meg méltón emlékezhetnél rájuk. Persze csak, ha nem érzed bántónak, sértőnek!
Ez a TE döntésed, nem szeretnék beleszólni, csak egy ötlet volt :)
Szeretettel: Noémi
2008-04-30 14:25:43

Erika
Kedves András! Ez az első blogja, amit olvasok, véletlenül tévedtem erre. Először is őszinte részvétem.. Az én drága Anyám 20. éve halt meg, 54 évesen.. Azóta sincs órája a napnak, hogy ne gondolnék rá.. Azt hiszem, "ezt soha nem heverjük ki", de az Anyák mindig velünk maradnak, és segítenek minket onnan Föntről is.. - ők már "csak ilyenek"..
szeretettel: T. Erika
2008-03-23 17:10:59

Késmárkiné Böbe
Kedves András Sajnos számomra nem vigasz a környezet ö nagyon hiányzik sajnos az a tudat hogy elhagyatva egyedül kellett elmennie senki nem volt mellette 5-napig volt halott mire feltünt hogy nincs mozgás a szomszédoknak én sajnos 100km-re laktam töle bár nála vele voltam elötte 1-héttel mentem haza, örök fájdalom ez nekem fáj hogy bátyám 4km-re volt töle söt unokája kb 5-percnyire lakik töle mégsem volt senki mellette ez nekem állandó lelkifurdalást okoz senki nem érdemli ezt meg ezt nem tudom megbocsájtani bátyáméknak ugy hogy én vele egyidöben családom azt a felét is elvesztettem soha nem tudom etzt jová tenni és ezzel a tudattal nagyon nehéz együtt élni. Egy fájó szivü gyerek. Böbe.
2008-02-07 11:59:40

Marosi Márta
Kedves András! Jócskán eltelt idő, amióta nem írtál a naplódba, de valószinűleg én sem tudnék egy darabig ilyen bejegyzés után. Édesanyám 58 évesen ment el 6 éve, itthon - szinte a karjaimban, majd l év múlva édesapám. Azt hiszem előrementek és várnak rám, hiszen mi hárman mindig együtt voltunk - boldogok voltunk. Édesanyám akaratán kívül édesapám saját döntése alapján ment előre. De tudom, hogy ugyanolyan szeretettel várják az ő kislányukat és vigyázzák az én lépteimet is, mint amikor először mentünk kézenfogva az iskolába. Egyszer kaptam egy sms-t tőlük karácsony előtt; Küldtem egy angyalt Hozzád, hogy vigyázzon Rád, de visszajött, mert az angyalok nem egymásra vigyáznak..... Azt hiszem ennél nagyobb szeretet már sok lett volna
2008-02-07 08:31:52

babi
Nagyon szép és megható az írás. Én ebben a hónapban vesztettem el édesanyámat, 86 éves volt, és sajnos végig kellett néznem a szenvedését, a leépülését, ami bozalmas volt.
2008-01-31 13:55:14

Krajczár Marcsi
Drága Bandi:)
Sajnos sokan tudjuk,hogy elveszíteni azt akit szeretünk nagy megpróbáltatás, és sok erő kell a túléléshez. Én mindig mondtam és tudtam vigyáznak rám azok akiket elveszítettem és lám Te is igy érzed:)
Ez az érzés adjon neked erőt és kisérjen egy életen át, ezt kívánja neked,
sok szeretettel egy régi barát:)))
2008-01-30 22:27:23

Évus
Kedves András!
Nagyon meghatott, amit írtál.Én is átéltem édesanyám elvesztését, de ő 89 éves volt, magatehetetlen. A lelkem fájt, mikor ránéztem, hisz nem az én Anyám.De lelkemben most is él és segít, vezet az úton, az ő kedves lelkével és kezével.
Sajnos mindenkivel megtörténhet, előbb, vagy utóbb, de azért tennünk kella dolgunk, amit Isten ránkmért, végig kell vinni.
Kívánok neked jó egészséget, és boldogságot.
2008-01-30 12:43:39

Takácsné Nagy Mária
Kedves András!
Ismerem azt az érzést,amit te is érzel.Nem lehet elfelejteni olyan valakit,aki a legközelebb áll hozzánk.Sajnos a közelmúltban az én családom is átélte ezt a fájdalmat.De tudnod kell,hogy úgy mennek el szeretteink,hogy az utolsó gondolatuk is mi vagyunk.Sajnos nekünk élőknek,egy életen át cipelni kell a fájdalmat,amit az elvesztésük okoz.De a sors könyvében így van megírva.Ezen nem lehet változtatni.Persze senki sem kérheti,hogy felejtsünk,mert pótolhatatlan űrt hagynak maguk után.Kívánom neked,hogy teljesüljön a legszebb álmod.
Millió csók:Marcsi
2008-01-30 11:23:32

Sajó Gyuláné
Tiszta szívemből együtt érzek vele.Drukkolok neki hogy rá találjon végre az igaz szerelem.
2008-01-29 17:52:27

Zita
Kedves András! Őszintén megindító szavaid nagyon meghatottak. Nekem két éve január 6-án halt meg a nagyapám, akivel ugyan nem voltunk szoros kapcsolatban - sajnos elváltak a nagyszüleim nagyon-nagyon régen -, de az utolsó heteket anyuéknál töltötte, volt egy utolsó közös karácsonyunk. A kisfiam a mai napig emlegeti a dédipapit. Már az ő emlékezetében is él, és hiszem, hogy élni fog, és nem hagytak minket itt szeretteink, csak már másként segítenek Nekünk. Persze idő kell, hogy ezt fel tudjuk dolgozni.
Munkádban további szép sikereket kívánok(színházban ott leszünk mi is)! Zita
2008-01-28 17:05:54

dr Ispán Eszter
Kedves András!Meginítóan őszinte vallomásod,Nem szoktam blogokat olvasni,azonban több interjút is olvastam Veled.Mindig őszinte szimpatikus embernek gondoltalak.Kívánom Neked szerető családban úgy élj ahogy az az Édesanyádnak is tetszene.Olvastam azt talán nem hiszel benne hogy tipikus családod lesz.Nyilván meg van az oka ha így gondolod.Úgy éld az életed hogy Neked jó legyen (és Szeretteidnek)hisz a Tied!Sok gyereknek nem adatik szerető édesanya,Te kaptál kincset,ha már sajnos a fizikai valójában nincs is Veled,Veled van minden mosolyodban és minden szomorúságodban hisz ott van a Szívedben,Szia:Sztella
2008-01-26 13:36:16

Anita
Drága Bandi!
Ezek a sorok gyönyörüek ,nagyo meghato volt még a könny is kiszaladt a szemeimböl.Sajnos nekem is egy oriási tragédia történt a családomban elvesztettem az egyik testvéremet lassan egy éve.Akik igazán szeretnek mindig mellettünk lesznek testben vagy fentröl néznek minket vigyáznak ránk minden lépésünket figyelemmel kisérik.
Sok puszi
Anita
2008-01-25 15:09:49

veronika
kedves andrás!és teljesen átérzem azt hogy milyen anya nélkül élni tovább mikor ő elmegy.sajnos az én anyukám már 1999-ben halt meg 44 évesen.sajnos sulyos betegsége volt amin nem tudtak segiteni.abban az éveben szültem az első unokáját is akit sajnos csak 4 honapos koráig babusgathatott.sajnos el vette tőlem azt aki számomra nagyon fontos volt és ha lehetne én az életemet adnám akár azért hogy ő itt legyen velünk.és tudom ő odafentről büszkén tekint ránk és vigyázz is minden lépésünkre!
Sok szeretettel,puszi:Veronika
2008-01-25 15:02:31

Böbe
Kedves András!Nagyon szépek és meghatóak a soraid!Egy mondást irnék csak NekedHA AZ ISTEN BEZÁR EGY AJTÓT,VALAHOL KINYIT EGY ABLAKOT!>>
2008-01-25 00:00:59

Gajdán Krisztián
Szia András

Olvastam gyönyörű leveled és mélyen együttérzek veled . Én három éve vesztettem el a nagyszüleimet 6 nap különbséggel,akik hozzám ugyanolyan közel álltak, mint hozzád anyukád. A mai napig nem tudtam sajnos feldolgozni. Jó látni, hogy ilyen pozitívan állsz hozzá a dolgokhoz és csak előre nézel. Egyébként ha mögöttem sem lettek volna a rokonok, barátok, én sem bírtam volna végigcsinálni. De majd az idő mindent begyógyít. Sok sikert és kitartást kívánok Neked , Krisztián
2008-01-24 17:33:48

Juli
Kedves András!
Nem találok most szavakat, csak a szememből könny fakad:(
Sok szeretettel: Juli
2008-01-24 17:27:29

Szilvi
Drága, egyetlen Bandi!

Akit szeretünk, azt sohasem felejtsük el!!!
Szívbemarkoló, gyönyörű sorokat írtál! Tényleg jó lehetett a Te Édesanyádnak lenni, hiszen neki van a legnagyszerűbb fia a világon és ma is büszke Rád odafenn a csillagok között. Tényleg ott él benned Ő, és ez így igaz; magadban hordozod a szerethetőséget és a jóságot!
Van mindig melletted egy ANGYAL, aki visszanéz Rád minden tettedből. Emlékeztet, hogy ne feledd, vannak szép napok. Utat talál vágyaid megvalósításához, reménnyel táplál, felruház a derű erejével. Átsegít minden napon, mert ott lakozik benned a szeretet, a vigasz és a bátorság!
Van melletted egy ANGYAL, aki elkap, ha mélybe zuhannál. Ő álmaid bátorítója, boldogságod forrása. Aki mindig, mindenhol melletted áll és vigyázz Rád, átsegít minden nehézségen. Az út, ahol most jársz ezerszer vidámabbak, mint magányosak. Ráleltél néhány jóbarátra, kikben megbízhatsz. Ők a szivárvány a viharban. S talán rálelsz az Ő ajándákára: valakire, akit szeretni lehet!
Van MELLETTED MINDIG EGY ANGYAL, az ÉDESANYÁD!

Sok szeretettel, puszi: Szilvi
2008-01-24 17:17:45

Név:
E-mail cím:
Két szám összege: öt meg hét =
HOZZÁSZÓLÁS:
Blog leírása

Csonka András ezentúl a StoryOnline olvasóival osztja meg örömeit, bánatait, és mindazt, ami a mindennapokban foglalkoztatja.

Magamról

Üzenőfal

2012-05-14 10:52:22
Juli:
Kedves András!
Tetszett a Szili Nóra beszélgetős műsora ! Jó volt téged újra látni hallani a Tv-ben is! A magánéletedben és az élet minden területén, LEGYÉL MINDIG BOLDOG és NAGYON SOK SIKERT kívánok továbbra is Neked!
Szeretettel: Juli :)

2012-04-10 11:22:24
Juli:
Kedves András! :)
Fantasztikus volt...
B.Tóth László Poptarisznya műsora pénteken! A beszélgetés és a dalok, nagyon jók voltak!!!! Többször kéne ilyen műsort csinálni! Köszönjük! Gratulálok! Szeretettel: Juli:)

2012-04-09 12:53:08
Marcsi:
Drága Bandi!Nagyon jól éreztem magam a tegnapi előadáson!Nagyon jó volt,jókat nevettünk,jót szórakoztunk!És ez nekem nagyon felejthetetlen húsvét volt! Köszönöm szépen Neked is és Juliéknak is,hogy ilyen széppé varázsoltátok nekem a húsvétot!Nagyon sok puszit küldök Neked!!!!!És már nagyon várom a következő találkozást!!!! :) Puszi!

2012-03-17 07:07:17
Juli:
Szia András!!
Mikor jelentkezel???
2011.novemberben írtál a blogodban utoljára!!!! :( Szép tavaszi napokat kívánok Neked! Szeretettel: Juli :)

2012-03-15 08:10:41
Marcsi:
Szia Bandi! :) Sajnos nem tudunk elmenni a Színházak éjszakájára,mert anyu nem tudja azt is meg a Csókos asszonyt is kifizetni,és azt mondta,hogy választanom kell.Ami nehéz volt,de arra a döntésre jutottam,hogy akkor inkább a Csókos Asszonyt választom.Nagyon örültem volna,ha mind kettő sikerül,de nem baj,ott van még az Abigél musical,a Broadway Fesztivál,meg sok más,na és az új szereped,anyut rá veszem,hogy majd valamikor menjünk el arra is.És juhéééééééj mindjárt Április,és találkozunk :))) Addig is millió puszi!!!!! :)

2012-01-29 14:21:51
Juli:
András!!!
Gratulálok a tegnap esti Csókos Asszony előadáshoz!!!!!!!
Fantasztikus élményt nyújtottatok, a közönség végigtapsolta az egész előadást!
Hatalmas siker volt!!!!! Köszönjük!!!!!:)

2012-01-03 21:03:10
Lina:
Szia Bandi.Nagyon jó lenne ha benéznél az iwiwre,régen jártál ott . Köszi és B.Ú.É.K.

2011-12-19 13:17:39
Marcsi:
Szia Bandi!Tegnap nagyon aranyos voltál az X Faktorban!Sajnálom,hogy meg betegettél.Gyógyulj meg minél hamarabb,mert tudod mi számítunk rád és nagyon szeretünk!!!Ja és képzeld anyuval meg lett beszélve,hogy megyünk az Abigél Musical-re és a Csókos asszonyra,csak még nem tudjuk mikor.Millió puszi neked!!!Sok Szeretettel:Marcsi :)

2011-12-12 09:09:35
Juli:
Szia ANDRÁS! :)
Öröm volt Téged látni a Duna Tv ben is Tegnap este 19-kor az Önök kértékben. Tetszett a beszélgetés és jó volt a műsor! További szép napokat kívánok Neked! :) Szeretettel: Juli

2011-11-30 19:52:24
Marcsi:
Névnapodra mondok száz jó kívánságot,
legyen ez a napod szép, boldog és áldott!
Kedves képed a szívemben ragyog,
névnapodon veled együtt én is boldog vagyok.

2011-11-30 11:54:56
Juli:
Kedves ANDRÁS !!!!! :)
Az Imádok Férjhez Menni előadás Fantasztikus volt!! Felejthetetlen élmény...
Az előadáson nagyon sokat nevettem...
Nagyon jó volt!!!
Nagyon szépen köszönjük Neked a tegnap estét!!
További sok sikert kívánok Neked!!! Szeretettel: Juli :)

2011-11-10 09:17:48
Juli:
Szia András!
Jó volt ott lenni a Vigyázó Sándor Művelődési házban az Álarc nélkül-beszélgető estén! Még ilyen élő beszélgetős műsoron nem voltam, csak tv-ben láttam! Érdekes volt, volt szomorú és nagyon vidám téma! A videó összeállítás és a dalok is nagyon jók voltak ! Örülök ,hogy ott lehettem! András Köszönjük Neked !!!

2011-11-09 19:29:37
Marcsi:
Szia Bandi!A tegnapi este csodálatos volt!!!!!!Én nem is tudom elmondani,hogy mennyire,de mennyire jó volt! :) A legjobban akkor nevettem amikor verted a színpadot és mondtál valamit,azt nem értettem mit,de nagyon vicces volt :))) Azon azt hittem hogy nekem végem :D Aztán mikor a végén elkezdtetek egy kicsit táncolni a Faragó Andrással,az is nagyon tetszett.De meg mondom őszintén,hogy nekem minden tetszett,és annyira viccesek voltatok!Voltak benne szomorú pillanatok,vidámak,és minden féle!A végén meg jöttél ki felé és megkérdezted,hogy ,,Na mizu?"Nagyon aranyos voltál,és nagyon köszönöm ezt a nagy élményt neked!!!!!!Mikor jöttünk haza,már kicsit szomorú voltam,mert olyan hamar eltelt ez az este :( és mindig arra gondolok,hogy lehet,hogy már nem találkozunk többet,meg hogy nem fogunk többet elmenni,mert anyut nagyon nehéz rá venni! :( De remélem,sőt nagyon bízok benne,hogy lesz legközelebb,és az a legközelebb hamarosan itt lesz! :) Nagyon szeretünk téged!!!!Sok-sok puszi!!!És vigyázz magadra!!!!Még egyszer,köszönök mindent!!!! :)

2011-05-26 08:09:37
Kedina:
Kedves András,
Itt pityergek, az Anyu, Csillagom írásodon..nagyon szép!Két pici gyermek anyukája vagyok, ha nem értük akkor azon rettegek, h nagyon sokáig szerethessem őket, semmi másra nem vágyom.Példa értéküek az érzéseid!Csatlakozom hozzád a gyűrűs dologban!Írj, ha van valami konkrét dolog amiben segíthetek!a legjobbakat kívánom!: Edina

2011-05-10 10:03:55
kis kató:
- siker koronázza meg ezt a nemes gondolatot, s legyen valós az elképzelés-
- csak addig éreztem magam fontosnak, amig élt édesanyám-
-az ő szeretete minden nehézségen átsegített, vele mindig mindent meg tudtam beszélni, mindig mindent meg tudtam oldalni-
- vádolom magam, hogy nem adtam tudtára elégszer és eléggé, hogy nagyon szeretem, hogy ő a barátom, a testvérem a mentorom az édesanyám, a mindenem-
- most amikor minden nap a fényképére nézve elmondom magamban, hogy imádom, már késő-
- büntudatom van azért is, mert én nem voltam vele annyit, mint amennyit kellett volna, pedig ő nekem szentelte az életét-
- miért volt fontos dolgozni akkor is, amikor ő már beteg voltmiért nem éreztem meg, hogy már kevés ideje van itt a földön, miért nem voltam mellette mindig a betegségében-
- amikor elment, elmultam gyerek lenni, aki szeretett önzetlenül, önfeláldozóan, igazán és feledhetetlenül, nincs többé, s én kevesebb lettem, sokkal kevesebb nélküle-
- szerettelek és szeretlek-

2011-04-22 19:52:06
Juli:
Kedves András!
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok Neked! Szeretettel:Juli :)

2011-04-13 14:46:45
Péter:
Segítség!

Nem találom a videoklippjét annak a Megatánc fellépésednek, amikor Keleti Andreával táncolsz egy jó latinos salsára. Arra emlékszem, hogy Medvetzky volt az egyik zsûritag..
Szeretném újra megnézni és az is érdekelne, hogy pontosan milyen zenére táncoltatok.

Köszi elöre a segítséget....
Péter

2011-04-01 17:49:23
Lina:
ivane ,Figyelmesebben olvasd el a cikket,mert Csonka András azt nyilatkozta:Ha akarna családot nincs elkésve.
Én nagyon szurkolok neki,hogy teljesüljön az álma és édesapa legyen.Jó apa lenne, megérdemelne egy gyereket!Jól teszi,hogy a magánéletét megtartja magának!

2011-03-28 17:41:11
ivane:
Helló!
Most nemrég olvastam,hogy gyereket szeretnél az életedben.Ember !! hiányoztál a biológia órán az iskolában ??Gyereke csak hetero sexuális embereknek lehat !A homosexuális világ legnagyobb csapása az ha odáig jutnak ,hogy egy ártatlan gyereketvegyenek(lásd Elton JOhn

2011-03-26 15:04:00
Varga Judit:
Szeretnék privát üzenetet eljuttatni Csonka Andrásnak a 03 25-i Reflektor riporttal kapcsolatban.Köszönöm,V.Judit

SZÓLJ HOZZÁ!

Név:
E-mail:
Két szám összege: 14 meg 19 =:
HOZZÁSZÓLÁS:

© Storyonline 2007